Hali!
Az ünnepek meg a szünetem jól teltek, nagyrészt csak itthon voltunk, filmeztünk, beszélgettünk, és pont ez volt, amit szerettem volna, egy kis pihenést. Karácsonykor voltunk a fogadóapukám családjánál Edmontontól nem messze, itthon is volt egy karácsonyi party. Sok ajándékot kaptam, olyanoktól is, akiket nem is ismerek, és ez egyrészt nagyon jól esett, másrészt meg kicsit kellemetlen volt, mert én nekik nem tudtam semmit sem adni. De mindent megkaptam, ami a karácsonyi listámon volt, érdekes módon mindenki tudta, mit kell venni nekem. Ami meg kimaradt azt meg én meg tudtam venni magamnak. Foggalmam sincs, hogy fogom hazavinni a cuccaimat, költözni is elég nehéz volt, meg még nehezebb is lesz, nem hogy hazamenni...:D
Szilveszterkor itthon maradtunk. A fogadóapukám hazavitte az anyukáját a mellettünk levő államba, ami oda-vissza 14 órás kocsikázás, szóval ő nem volt itthon. A fogadó kistesóim fél 11 körül már ágyban voltak, mi meg filmeztünk a fogadóanyukámmal. Nem volt itthon pezsgő, szóval egy kis sört ittunk csak, de nekem az is megfelelt. Az egész szilveszter jó volt úgy ahogy volt, nem vágytam semmi bulira meg kimaradásra. 4 filmet megnéztem, aztán én is lefeküdtem olyan 3 óra körül. Elmentünk a hétvégén korcsolyázni is másodjára. Az első alkalomról maradt lila-kék-zöld foltjaim már elmúltak, ideje volt újakat szerezni. De most beltéren voltunk, szóval csak 4x estem el.:D Mindenesetre nagyon élveztem, remélem megyünk megint nemsokára, mert meg szeretnék tanulni, ha már kaptam egy pár korcsolyát. Nemsokára megyünk síelni is, mert sícuccot is kaptam, szóval semmi akadály.
Kaptam egy meglepit is, egy telefonhívásra kellett várnom vagy 4 napot...De mikor megérkezett nagyon boldog voltam. Nem tudtam elképzelni, mi lehetett, reméltem talán elvisznek valahová vagy valami...És jól gondoltam, áprilisban utazok Hawaii-ra! A következő fogadócsaládomnak (ahol a feleség magyar) van háza Hawaii-n. Nincs gyerekük, egyedül leszek, de csak 6 hetet vagy 2 hónapot maradok náluk, mert messzebb laknak a várostól. De nekem ez nem gond, kedvelem őket nagyon, és szerintem nagyon szerencsés vagyok. A csóró magyar eljön Kanadába, erre elviszik Las Vegasba aztán Hawaii-ra 12 napra...Persze az ilyen dolgokat azért ki is kell érdemelni, nem könnyű jó cserediáknak lenni...Én sem vagyok valami jó, szerintem, de mindig igyekszem. Tanulok az iskolában, utána egyből haza megyek, nem lógok mindenfele, mindig kérek engedélyt mindenre, és ugyelek arra, hogy ne üljek sokat a szobámban a gép előtt, beszélgessek a családommal és az emberekkel sokat, és mindent megteszek, amire kérnek, mindenben segítek. Én úgy gondolom, ha az ilyen alap dolgok megvannak, a jó magaviselet meg az ilyenek, ki lehet érdemelni bármit.
