Aloha!
A nyaralásunk Hawaii-n nagyon jól sikerült, ami nem meglepetés ugye. Hawaii a leggyönyörűbb hely, amit valaha láttam életemben. Rengeteg a gyönyörű, természetes zöld terület, igyekeznek minél több részt meghagyni úgy, beleértve a kövesedett lávát. Éjszaka nagyon kevés fény van az utcákon, hogy lehessen látni a lélegzetelállító csillagos eget. Még sosem láttam annyi csillagot egyszerre mint a Waikoloa-i éjszakákon. Az időjárás viszont nem volt forró, mint vártam, vagy az átlagos 28 fok csak nekem nem az. A szél is sokszor fújt egész nap, ami miatt hidegebbnek érződött a hőmérséklet, de ez nem volt probléma. Az óceán is gyönyörű volt, és a fogadócsaládom nyaralója is. Megnéztük a vulkánokat is, habár sok rész le volt zárva a láva miatt és az eső is esett. Voltunk Rotary meeting-en is, közvetlen az óceán mellett egy nagyon szép hotelben, ahol természetesen ki kellett állnom és beszélnem, mint itthon minden héten. Nagyon kedvesek voltak, viccesnek találtak, és én is jól éreztem magam. Voltunk sokat vásárolni, sok étteremben is jártunk. Elmentünk megnézni a Hilton Hotelt is, ahol delfinekkel és teknősökkel is lehet úszni ki tudja mennyi dollárért, házasságot is lehet ott kötni, meg mindent amit csak szeretnél. De mi csak sétálni mentünk oda és készíteni pár képet, az ingyen volt...Voltunk golfozni Dave-vel, a fogadóapámmal. Illetve ő játszott, én meg vezettem a golfkocsit. Még sosem vezettem semmit azelőtt, de megúsztuk karcolás nélkül az összes játékot. :D
Összefoglalva csodás 2 hetet töltöttünk el ott, amire mindig is emlékezni fogok.
Hazajövetelünk után következő nap ugyanolyan volt, mint a többi, átlagos szerdai nap. Bár fáradt voltam eléggé a suliban, de örültem annak is, hogy itthon vagyunk végre a hosszú út után. A suliból már nincs sok hátra, júni 11-én van a záró ünnepségünk, június végén pedig Grad. Persze csak ha túlélem a kettő közt levő kenutúrát, 10 napot a folyón kempinggel...Graduation után pedig már nem sok van hátra a hazautazásig. Most vasárnap költözöm az utolsó családomhoz, ahol további 2 és fél hónapot töltök, azután pedig megyek haza, magam mögött hagyva (de a szívem mélyére zárva) életem eddigi legjobb évét.
Mahalo!
